Uwag kilka w kwestii chronologii i okoliczności uznania św. Stefana za pierwszego króla Węgrów/Węgier. Na marginesie dziejów średniowiecznych motywów, tekstów i książek

Acta legationis Cardinalis Gentilis / Gentilisbibornok magyarországi követségének okiratai, 1307–1311, Budapest 1887 (reprint: Budapest 2000) (Monumenta Vaticana Historiam Regni Hungariae Illustrantia / Vatikáni Magyar Okirattár. Ser. 1, t. 2).

Árpád-kori és Anjou-kori levelek, XI-XIV. század, wyd. L. Makkai, L. Mezey, Budapest 1960 (Nemzeti Könyvtár. Levelestár).

Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke / Regesta regum stirpis Arpadianae critico-diplomatica, t. 1: 1001–1270, wyd. I. Szentpétery, Budapest 1923.

Árpád-kori oklevelek 1001–1196 / Chartae antiquissimae Hungariae, wyd. Gy. Györffy, Budapest 1997.

Bericht des frater Riccardus: Über die Entdeckung Groß-Ungarns zur Zeit Papst Gregors IX., [w:] Der Mongolensturm. Berichte von Augenzeugen und Zeitgenossen 1235–1250, red. H. Göckenjan, J.R. Sweeney, Graz-Wien-Köln 1985 (Ungarns Geschichtsschreiber, t. 3), s. 67–91.

Catalogus fontium historiae Hungaricae aevo ducum et regum ex stirpe Arpad descendentium ab anno Christi DCCC usque ad annum MCCCI, t. 1–3, wyd. A.F. Gombos, t. 4: Index, oprac. Cs. Csapodi, Budapestini 1937–1938 [reprint: Budapest 2011].

Chronica de gestis Hungarorum e codice picto saec. XIV / Chronicle of the Deeds of the Hungarians from the Fourteenth-Century Illuminated Codex, wyd. i tłum. J.M. Bak, L. Veszprémy, wstęp N. Kersken, Budapest-New York 2018 (Central European Medieval Texts, t. 9).

Chronica Hungaro-Polonica, cz. 1: Textus cum varietate lectionum, wyd. B. Karácsonyi, Szeged 1969 (Acta Universiatits Szegediensis de Attila József Nominatae. Acta Historica, t. 26).

Chronici Hungarici compositio saeculi XIV., wyd. A. Domanovszky, [w:] Scriptores rerum Hungaricarum tempore ducum regumque stirpis Arpadianae gestarum, t. 1, wyd. E. Szentpétery, Budapest 1938 [reprint: Budapest 1999], s. 239–505.

Chronicon Hungarico-Polonicum, wyd. I. Deér, [w:] Scriptores rerum Hungaricarum tempore ducum regumque stirpis Arpadianae gestarum, t. 2, wyd. E. Szentpétery, Budapest 1938 [reprint: Budapest 1999], s. 289–320.

Chronicon Knauzianum et Chronica minora eidem coniuncta, wyd. E. Bartoniek, [w:] Scriptores rerum Hungaricarum tempore ducum regumque stirpis Arpadianae gestarum, t. 2, wyd. E. Szentpétery, Budapest 1938 [reprint: Budapest 1999], s. 321–345.

Chronicon Monacense, wyd. A. Domanovszky, [w:] Scriptores rerum Hungaricarum tempore ducum regumque stirpis Arpadianae gestarum, t. 2, wyd. E. Szentpétery, Budapest 1938 [reprint: Budapest 1999], s. 53–86.

Diplomata Hungariae antiquissima. Accedunt epistolae et acta ad historiam Hungariae pertinentia, t. 1: Ab anno 1000 usque ad annum 1131, wyd. Gy. Györffy i in., Budapestini 1992.

Drei Texte zur Geschichte der Ungarn und Mongolen: Die Missionsreisen des fr. Julianus O.P. ins Uralgebiet (1234/5) und nach Rußland (1237) und der Bericht des Erzbischofs Peter über die Tartaren, wyd. H. Dörrie, Göttingen 1956 (Nachrichten der Akademie der Wissenschaften in Göttingen. I: Philologisch-historische Klasse, t. 6).

Dwa teksty do historii Węgier i Tatarów w XIII wieku, tłum G. Wodzinowska-Taklińska, oprac. L. Krzywiak, „Studia Historyczne” 1988, t. 31, nr 2, s. 281–306.

Imre herceg legendája, ford. J.G. Csóka, [w:] Árpád-kori legendák és intelmek, szer. G. Érszegi i in, Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest 1987, s. 62–67, 205–208.

Jean de Mailly. Abbreviatio in gestis et miraculis sanctorum. Supplementum hagiographicum, wyd. G.P. Maggioni, Firenze 2013 (Millennio Medievale, t. 97. Testi, t. 21).

Joannis de Utino Brevis narratio de regibus Hungariae, [w:] Chronicon Dubnicense cum codicibus Sambuci Acephalo et Vaticano, chronicisque Vindobonensi Picto et Budensi accurate collatum..., wyd. M. Florianus, Lipsiae 1884 (Historiae Hungaricae Fontes Domestici, t. 3), s. 266–275.

Legenda Sancti Emerici ducis, wyd. E. Bartoniek, [w:] Scriptores rerum Hungaricarum tempore ducum regumque stirpis Arpadianae gestarum, t. 2, wyd. E. Szentpétery, Budapest 1938 [reprint: Budapest 1999], s. 441–460.

Legenda Sancti Stephani regis maior et minor, atque Legenda ab Hartvico episcopo conscripta, wyd. E. Bartoniek, [w:] Scriptores rerum Hungaricarum tempore ducum regumque stirpis Arpadianae gestarum, t. 2, E. Szentpétery, Budapest 1938 [reprint: Budapest 1999], s. 363–440.

Marcin Polak. Kronika papieży i cesarzy / Martinus Polonus. Chronicon pontificum et imperatorum. Tekst łac. wg wyd. Ludwiga Weilanda (MGH, Scritptores, t. XXII) / Textus Latinus iuxta editionem L. Weiland (MGH Scriptores, vol. XXII) constitutus, tłum., kom. A. Fabiańska, J. Soszyński, wstęp J. Soszyński, Kęty 2008.

Martin von Troppau. Chronicon Pontificum et Imperatorum, wyd. A.-D. von den Brincken (MGH), München 2014, https://data.mgh.de/ext/epub/mt/mvt020v021r.htm [dostęp 24.10.2023].

Martini Oppaviensis Chronicon pontificum et imperatorum, wyd. L. Weiland [w:] Monumenta Germaniae Historica. Scriptores, t. 22, wyd. G.H. Pertz, Hannoverae 1872, s. 377–475.

Oklevéltár, wyd. L. Erdélyi, [w:] Emlékkönyv Szent István király halálának kilencszázadik évfordulóján, t. 2, red. J. Serédi, Budapest 1938, s. 587–800.

Ottokar aus der Gaal. Stájer rímes krónika (részletek), tłum., wstęp i kom. D. Bagi, Budapest 2023 (Arpadiana, t. 11).

Relatio fratris Ricardi. („De facto Ungarie Magne a fratre Ricardo invento tempore domini Gregorii pape noni”.), wyd. I. Deér, [w:] Scriptores rerum Hungaricarum tempore ducum regumque stirpis Arpadianae gestarum, t. 2, wyd. E. Szentpétery, Budapest 1938 [reprint: Budapest 1999], s. 530–550.

Richard of Bury. Philobiblon of de liefde Voor het boek, wyd. H. Geybels, Leuven 2021 (Documenta Libraria, t. 42).

Richardus de Bury. Philobiblon, czyli o miłości do ksiąg, tłum. Jan Kasprowicz, Gdańsk 1992.

Sermones compilati in studio generali Quinqueecclesiensi in regno Ungarie, wyd. E. Petrovich, P.L. Timkovics, Budapest 1993 (Bibliotheca Scriptorum Medii Recentisque Aevorum. S.n. t. 14).

Sermones de Sancto Ladislao Rege Hungariae. Középkori prédikációk Szent László királyról (Kétnyelvű kiadás), wyd. E. Madas, Debrecen 2004 (AΓΑΘΑ. Studia ad philologiam classicam pertinentia, quae in aedibus Universitatis Debreceniensis rediguntur, t. 15).

Szent Imre legendája, wyd. L. Erdélyi, [Budapest] 1930 [reprint: Veszprém 1995].

Szent István király legendái, tłum. Á. Kurcz, [w:] Árpád-kori legendák és intelmek, red. G. Érszegi i in., Budapest 1987, s. 16–63, 187–201.

Św. Wojciecha biskupa i męczennika żywot pierwszy / S. Adalberti Pragensis episcopi et martyris Vita prior, wyd. J. Karwasińska. Warszawa 1962 (Pomniki Dziejowe Polski / Monumenta Poloniae Historica. S.n. t. 4, cz. 1).

Thomae archidiaconi Spalatensis Historia Salonitanorum atque Spalatinorum pontificum. Archdeacon Thomas of Split. History of the Bishops of Salona and Split, wyd. O. Perić. tłum. i kom. D. Karbić, M. Matijević Sokol, J.R. Sweeney, Budapest–New York 2006 (Central European Medieval Texts, t. 4).

Toma Arhiđakon. Historia Salonitana. Povijest salonitanskih i splitskih prvoscvećenika, wstęp, wyd., tłum. O. Perić, kom. M. Matijević Sokol, wraz ze studium autorstwa R. Katičić’a Toma Archiđakon i njegovo djelo, Split 2003.

Żywot św. Stefana, króla Węgier, czyli Kronika węgiersko-polska, tłum., wstęp i kom. R. Grzesik, Warszawa 2003.

A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára, red. L. Benkő, L. Kubinyi, L. Papp, t. 3: Ö–Zs, Budapest 1976.

Ariadne. A középkori magyarországi irodalom kéziratainak lelőhelykatalógusa, oprac. Cs. Csapodi, K. Csapodiné-Gárdonyi, Budapest 1995 (A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának Közleményei / Publicationes Bibliothecae Academiae Scientiarum Hungaricae. S.n. t. 34 (109)).

Az Árpád-kori magyarországi történeti földrajza, 2: Doboka, Erdélyi Fehér, Esztergom, Fejér, Fogaras, Gömör és Győr megye / Geographia historica Hungariae tempore stirpis Arpadianae, 2: Comitatus Dobokiensis, Albensis Transilvanensis, Strigoniensis, Albensis, Fogarasiensis, Gömöriensis et Jauriensis, oprac. Gy. Györffy, Budapest 1987.

Árpád-kori személynévtár (1000–1301) / Onomasticon Hungaricum. Nomina propria personarum aetatis Arpadianae (1000–1301), oprac. K. Fehértói, Budapest 2004.

Bagi D., Divisio regni. Országmegosztás, trónviszály és dinasztikus történetírás az Árpádok, Piastok és Přemslidák birodalmában a 11. és a korai 12. században, Pécs 2017.

Bagi D., Divisio regni. The Territorial Divisions, Power Struggles and Dynastic Historiography of the Árpáds of 11th- and Early 12th-Century Hungary, with Comparative Studies of the Piasts of Poland and the Přemyslids of Bohemia, tłum. J. Vincz, Budapest Árpádiana, Bárczi I., Laskai Osvát, [w:] Új magyar irodalmi lexikon, t. 2: H–Ö, red. L. Péter, Budapest 2000, s. 1292–1293.

Bažant V., Patterns of Reception of the Chronicon pontificum et imperatorum by Martin of Opava in the Late Medieval Lands of the Crown of Bohemia, „Mitteilungen des Instituts für Österreichische Geschichtsforschung” 2021, t. 129, z. 1, s. 1–21.

Bažant V., Reading the Early Church: A Witness from Kutná Horá of the „Chronicon pontificum et imperatorum” by Martin of Opava, [w:] Books of Knowledge in Late Medieval Europe: Circulation and Reception of Popular Texts, red. P. Cermanová, V. Žůrek, Turnhout 2021 (Utrecht Studies in Medieval Literacy, t. 52), s. 229–246.

Becker J., Handschriften und Frühdrucke mittelhochdeutscher Epen. Eneide, Tristrant, Tristan, Erec, Iwein, Parzival, Willehalm, Jüngerer Titurel, Nibelungenlied und ihre Reproduktion und Rezeption im späteren und in der frühen Neuzeit, Wiesbaden 1977.

BékefiR., A pécsi egyetem, Budapest 1909.

Bendefy L., Fontes authentici itinera (1235–1238) fr. Iuliani illustrantes, Budapest 1937 (Études sur l’Europe Centre-Orientale / Ostmitteleuropäische Bibliothek, nr 7).

Bendefy L., Julianus útleírásának kézirati példányai, „Levéltári Közlemények” 1935, t. 13, s. 298–301.

Bendefy L., Magna Hungaria és a Liber censuum, Budapest 1943 (A Magyar Őstörténet Kútfői, t. 2).

Bériou N., Les sermons latins après 1200, [w:] The Sermon, red. B.M. Kienzle, Turnhout 2000 (Typologie des Sources du Moyen Âge Occidental, z. 81–83), s. 363–447.

Bischoff B., Paläographie des römischen Altertums und des abendländischen Mittelalters, Berlin 1979.

Bischoff B., Paläographie und frühmittellaterliuche Klassikerüberlieferung, [w:] B. Bischoff, Mittelalterliche Studien. Ausgewählte Aufsätze zur Schriftkunde und Literaturgeschichte, t. 3, Stuttgart 1981, s. 55–72.

Bischoff B., Manuscripts and Libraries in the Age of Charlemagne, tłum. M.M. Gorman, Cambridge-New York-Melbourne 1994 (Cambridge Studies in Palaeography and Codicology, t. 1).

Bischoff B., Latin Paleography. Antiquity and the Middle Ages, tłum. D. Ó Cróinín, D. Ganz, Cambridge-New York-New-Rochelle 1996.

Bollók I., A Szent Imre-legenda, [w:] Mons Sacer 996–1996. Pannonhalma 1000 éve, t. 1, red. I. Takács, K. Szovák, M. Monostori, Pannonhalma 1996, s. 341–355.

Bourgain P., Introduction, [w:] Succès des textes latins dans l’Occident médiéval. Approche méthodologique autour du projet FAMA. Études réunies par P. Bourgain, F. Siri, Paris 2020 (Études et recontres de l’École des chartes, t. 59), s. 5–11.

Bourgain P., Sur les succès des textes latins au Moyen Âge, [w:] Fama Auctorum Medii Aevi. OEuvres latines médiévales a succès, fama.irht.cnrs.fr//fr/ [dostęp 4.09.2024].

Bourgain P., Light L., Bestsellers, New York-Chicago-Paris 2014 (Primes, z. 4).

Bozzolo C., Ornato E., Les fluctuations de la production manuscrite à la lumière de l’histoire de la fin du Moyen Âge français, „Bulletin philologique et historique (jusqu’à 1610) du Comté des travaux historiques et scientifiques” 1978 (wyd. 1980), s. 51-75, oraz [w:] La face cachée du livre médiéval. L’histoire du livre vue par E. Ornato ses amis et ses collègues, Roma 1997 (I libri di Viella, t. 10), s. 179-195.

Bozzolo C., Ornato E., Pour une histoire du livre manuscrit au Moyen Âge. Trois essais de codicologie quantitative: I. La production du livre manuscrit en France du Nord; II. La constitution des cahiers dans les manuscrits en papier d’origine française et le probleme de l’imposition; III. Les dimensions des feuillets dans les manuscrits français du Moyen Âge, 13–121.

Bresslau H., Internationale Beziehungen im Urkundenwesen des Mittelalters, „Archiv für Urkundenforschung” 1918, t. 6, s. 19–76.

Brincken A.-D. von den, Martin of Opava, [w:] Encyclopedia of the Medieval Chronicle, t. 2: J–Z, red. G. Dunphy i in., Leiden-Boston 2010, s. 1085–1088.

Brincken A.-D. von den, Martin von Troppau, [w:] Die deutsche Literatur des Mittelalters. Verfasserlexikon, t. 6: Marienberger Osterspiel–Obderdeutsche Bibeldrucke, red. K. Ruh i in., Berlin-New York 2010, kol. 158–166.

Brincken A.-D. von den, Martin von Troppau, [w:] Geschichtsschreibung und Geschichtsbewusstsein im späten Mittelalter, red. H. Patze, Sigmaringen 1987 (Vorträge und Forschungen, t. 31), s. 155–214.

Brincken A.-D. von den, Studien zur Überlieferung der Chronik Martins von Troppau, cz. 1–2, „Deutsches Archiv für Erforschung des Mittelalters” 1985, t. 41, s. 460–531; 1989, t. 45, s. 551–591.

Bumke J., Epenhandschriften. Vorüberlegungen und Informationen zur Überlieferungsgeschichte der höfischen Epik im 12. und 13. Jahrhundert, [w:] Philologie als Kulturwissenschaft. Studien zur Literatur und Geschichte des Mittelalters. Festschrift für Karl Stackmann, red. L. Grenzmann, H. Herkommer, D. Wuttke, Göttingen 1987, s. 45–59.

Buringh E, Medieval Manuscript Production in the Latin West. Explorations with a Global Database, Leiden-Boston 2011 (Global Economics History Series, t. 6).

Buringh E., The Role of Cities in Medieval Book Production: Quantitative Analyses, [w:] Uses of the Written Word in Medieval Towns. Medieval Urban Literacy II, ed. M. Mostert, A. Adamska, Turnhout 2014 (Utrecht Studies in Medieval Literacy, t. 28), s. 119–177.

Buringh E., Zanden J.L. van, Charting the «Rise of the West». Manuscripts and Printed Books in Europe, a Long-Term Perspective from the Sixth through Eighteenth Centuries, „The Journal of Economic History” 2009, t. 69, nr 2, s. 409–445.

Cardelle de Hartmann C., Succès et insuccès des textes: remarques préliminaires, [w:] Succès des textes latins dans l’Occident médiéval. Approche méthodologique autour du projet FAMA. Études réunies par P. Bourgain, F. Siri, Paris 2020 (Études et recontres de l’École des chartes, t. 59), s. 51–59.

Cermanová P. i in., Přenos vĕdení. Osudy čtyř bestsellerů v pozdnĕ středovĕkých českých zemích, Praha 2021 (Studie a prameny k dĕjinám myšlení v českých zemích, z. 22).

Cisne J.L., How Science Survived: Medieval Manuscripts‘ „Demography” and Classic Texts‘ Extinction, „Science” 2005, n.s. t. 307, nr 5713, s. 1305–1307.

Codices Latini medii aevi, oprac. E. Bartoniek, Budapest 1940 (Codices manu scripti Latini, t. 1).

Constable G., The Popularity of Twelfth-Century Spiritual Writers in the Late Middle Ages, [w:] Renaissance Studies in Honor of Hans Baron, ed. A. Molho, J.A. Tedeschi, Firenze 1971, s. 3–28.

Csapodi Cs., Az 1526 előtt Magyarországon használt kódexekre és nyomtatott könyvekre vonatkozó adatok gyűjtése, „Ars Hungarica” 1989, t. 17, nr 1, s. 3–5.

Csapodi Cs., Ungarische Bibliotheksgeschichte. Vom Mittelalter bis zum Frieden von Szatmár (1711), „Gutenberg-Jahrbuch“ 1984, t. 59, s. 332–357.

Csapodi Cs. (rec.), Mezey Ladislaus, Fragmenta Latina codium in Bibliotheca Universitatis Budapestiensis, Budapest 1983. Akadémiai Kiadó. 286 l., L tábla, „Századok” 1985, t. 119, s. 1040–1043.

Csóka G., Pannonhalmi alapítólevél, [w:] Korai magyar történeti lexikon (9.-14. század), red. Gy. Kristó, P. Engel, F. Makk, Budapest 1994, s. 526.

Csóka J.L., A latin nyelvű történeti irodalom kialakulása Magyarországon a XI–XIV. században, Budapest 1967 (Irodalomtörténeti Könyvtár, t. 20).

Csóka J.L., A pannonhalmi alapítólevél interpolálása, „Levéltári Közlemények” 1961, t. 32, s. 83–99.

Csukovits E., Hungary and the Hungarians. Western Europe’s View in the Middle Ages, Roma 2018 (Viella Historical Research, 11).

Csukovits E., Magyarországról és a magyarokról. Nyuagt-Európa magyar képe a középkorban. MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont. Történettudományi Intézet, Budapest 2015 (Magyar Történelmi Emlékek. Értekezések / Monumenta Hungariae Historica. Dissertationes).

Deér I., Der Anspruch der Herrscher des 12. Jahrhunderts auf die apostolische Legation, „Archivum Historiae Pontificae“ 1964, t. 2, s. 117–186.

Dekkers E., Hoste A., De la pénurie des manuscrits anciens de ouvrages les plus souvent copiés, [w:] Sapientiae doctrina. Mélanges de théologie et de lettérature médiévales offerts à Dom Hildebrand Bascour O.S.B., éd. R. Hisserte, G. Michiels, D. Van Den Auweele, Louvain 1980 (Recherches de théologie ancienne et médiévale, nr spec. 1), s. 24–37.

Dobrowolski P.T., «Fides ex auditu»: uwagi o funkcji kazania w późnym średniowieczu, „Przegląd Historyczny” 1990, t. 81, s. 27–58.

Druga M., Benediktínske kláštery a ich donátori v Arpádovskom Uhorsku, Bratislava 2022.

Eis G., Von der verlorenen altdeutschen Dichtung, [w:] G. Eis, Vom werden altdeutscher Dichtung. Literarhistorische Proportionen, Berlin 1962, s. 7–27.

Eisenstein E.L., The Printing Press as an Agent of Change. Communications and cultural transformations in early-modern Europe, t. 1–2, Cambridge-New York-Melbourne 2013.

Ember Gy., Szent István a középkori magyar történetírásban, [w:] Emlékkönyv Szent István király halálának kilencszázadik évfordulóján, t. 3, red. J. Serédi, Budapest 1938, s. 257–277.

Ember Gy., Szent István a középkori magyar történetírásban, [w:] Emlékkönyv Szent István király halálának kilencszázadik évfordulóján, red. J. Serédi, Budapest 1988, s. 607–627.

Erdélyi L., A pannonhalmi alapítólevél hitelessége, [w:] A pannonhalmi Szent–Benedek –Rend története, red. L. Erdélyi, t. 1: A pannonhalmi főapátság története, cz. 1, Budapest 1902, s. 56–111.

Erdélyi L., Árpádkor. A magyar állam, társadalom, művelődés legrégibb története 1301-ig, Budapest 1922.

Erdélyi L., Magyar művelődéstörténet, t. 2.: A keresztény társadalom szervezése. Az Árpád-királyok kora, 1300–1301, Kolozsvár 1918.

Erdélyi L., Ötven historikus szentistváni emlékművei. Sok tisztázott alapvető probléma, Budapest-Szeged 1941.

Érszegi G., Heribert C., [w:] Korai magyar történeti lexikon (9.–14. század), red. Gy. Kristó, P. Engel, F. Makk, Budapest 1994, s. 252.

Érszegi G., Imre-legenda, [w:] Új magyar irodalmi lexikon, , t. 2: H–Ö, red. L. Péter, Budapest 2000, s. 944.

Érszegi G., István-legendák, [w:] Új magyar irodalmi lexikon, t. 2: H–Ö, red. L. Péter, Budapest 2000, s. 955–956.

Érszegi G., Pannonhalmi alapítólevél, [w:] Magyar művelődéstörténeti lexikon. Középkor és kora újkor, t. 9: Pálffy-rénes forint, red. P. Kőszeghy, Budapest 2009, s. 32–33.

Érszegi G., Szent Isván pannonhalmi oklevele (Oklevéltani-filológiai kommentár), [w:] Mons Sacer 996–1996. Pannonhalma 1000 éve, t. 1, red. I. Takács, K. Szovák, M. Monostori, Pannonhalma 1996, s. 47–89.

Esch A., Überlieferungs-Chance und Überlieferungs-Zufall als methodisches Problem des Historikers, „Historische Zeitschrift“ 1985, t. 240, z. 3, s. 529–570.

Esch A., Überlieferungs-Chance und Überlieferungs-Zufall als methodisches Problem des Historikers, [w:] A. Esch, Zeitalter und Menschenalter. Der Historiker und die Erfahrung vergangener Gegenwart, München 1994, s. 39–70.

Etymologisches Wörterbuch des Ungarischen, t. 2: Kor–Zs , red. L. Benkő i in., Budapest 1994.

Fehér M.J., Magyar őstörténet egy XV. századi prédikációban, „Magyar Történelmi Szemle” 1972, t. 3, nr 4, s. 570–581.

Font M., Könyves Kálmán és kora, Szekszárd 1999 (IPF–Könyvtár, t. 1).

Font M., Így élt Könyves Kálmán, [Budapest] 1993.

Font M., Koloman the Learned, King of Hungary, tłum. M. Miklán, Szeged 2001.

Gerics J., Szent király avatásának történetéhez, „Művészettörténeti Értesítő” 1984, t. 33, s. 97–101.

Gerics J., Szent király avatásának történetéhez, [w:] J. Gerics, Egyház, állam és gondolkodás Magyarországon a középkorban, Budapest 1995 (Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközösség. Könyvek, t. 9), s. 28–42.

Gombos A.F., Saint Etienne dans l’historiographie du moyen âge, „Archivum Europae Centro-Orientalis” 1938, t. 4, z. 1–3, s. 15–114.

Gombos A.F., Szent István a középkori külföldi történetírásban, [w:] Emlékkönyv Szent István király halálának kilencszázadik évfordulóján, t. 3, red. J. Serédi, Budapest 1938, s. 279–324.

Gombos A.F., Szent István a középkori külföldi történetírásban, [w:] Emlékkönyv Szent István király halálának kilencszázadik évfordulóján, red. J. Serédi, Budapest 1988, s. 629–674.

Göller E., Zur Geschichte des päpstlichen Schatzes im 14. Jahrh., „Römische Quartalschrift für christliche Altertumskunde und für Kirchengeschichte“ 1902, t. 16, s. 417–421.

G. Görz, U. Rautenberg, Medienwechsel bibliometrisch. Kurzrezension zu Uwe Neddermeyer: Von der Handschift zum gedruckten Buch. Schriftlichkeit und Interesse im Mittelalter und in der frühen Neuzeit. Quantitative und qualitative Aspekte. (Buchwissenchaftliche Beiträge aus dem Deutschen Bucharchiv München t. 61), Wiesbaden: Harrassowitz 1998. 2 Teile. Tel 1: 556 S. (Text), Teil 2: S. 558–972 (Anlagen), „International Association of School Librarianship” (IASL online) 2001, https://www.iaslonline.lmu.de/index.php?vorgang_id=2334 [dostęp 15.08.2024].

Graesse-Benedict-Plechl. Orbis Latinus. Lexikon lateinischer geographischer Namen des Mittelalters und der Neuzeit, oprac. H. Plechl, S.-Ch. Plechl, t. 1: A-D, Braunschweig 1972.

Grodziska-Ożóg K., Marcin Polak i jego twórczość, „Nasza Przeszłość” 1983, t. 58, s. 169–201.

Grzesik R., Kronika węgiersko-polska. Z dziejów polsko-węgierskich kontaktów kulturalnych w średniowieczu, Poznań 1999 (Poznańskie Towarzystwo Przyjaciół Nauk. Wydział Historii i Nauk Społecznych. Prace Komisji Historycznej, t. 56).

Grzesik R., Święty Wojciech w środkowoeuropejskiej tradycji hagiograficznej i historycznej, „Studia Źródłoznawcze (Commentationes)” 2002, t. 40, s. 43–56.

Guenée B., Histoire et culture historique dans l‘Occident médiéval, Paris 2011 (Collection historique).

Györffy Gy., A magyar egyházszervezés kezdeteiről. Újabb forráskritikaivizsgálatok alapján, „Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai és Történettudományi Osztályának Közleményei” 1969, t. 18, s. 199–225.

Györffy Gy., Święty Stefan I, król Wegier i jego dzieło, tłum. T. Kapturkiewicz, Warszawa 2003.

Handschriftenverzeichnis der Stifts-Bibliothek zu Rein, oprac. W. Steinmetz auf der Grundlage des Handschriftenverzeichnisses in XENIA BERNARDINA, II.1 (1891) von P.A. Weis, 1999–2014, na prawach rękopisu, https://unipub.uni-graz.at/obvugrkataloge_mod/content/titleinfo/2434763 [dostęp 4.10.2023].

Handschriften-Verzeichniss der Stiftsbibliothek zu Reun, oprac. A. Weis, [w:] Die Handschriften-Verzeichnisse der Cistercienser-Stifte, t. 1: Reun, Heiligenkreuz-Neukloster, Zwettl, Lilienfeld, Wien 1891 (Xenia Bernardina, cz. 2: Handschriften-Verzeichnisse der Cistercienser-Stifte der oesterreichisch-ungarsichen Ordensprovinz, t. 1), s. 1–114.

Haye Th., Verlorenes Mittelalter. Ursachen und Muster der Nichtüberlieferung mittellateinischer Literatur, Leiden-Boston 2016 (Mittellateinische Studien und Texte, t. 49).

Hóman B., A magyar hún-hagyomány és hún-monda, [w:] B. Hóman, Történetírás és forráskirtika, Budapest 1938, s. 45–170.

Hóman B., A magyar hún-hagyomány és hún-monda, [w:] B. Hóman, Történetírás és forráskritika, t. 1, red. A. Bárány, Máriabesenyő–Gödöllő 2003 (Historia incognita. Ser. 1: Történettudomány, t. 6: Hóman Bálint munkái, t. 2), s. 39–162.

Hóman B., A magyar nép neve a középkori latinságban, cz. 1–3, „Történeti Szemle“ 1917, t. 6, s. 129–158, 240–258; 1981, t. 7, s. 1–22.

Hóman B., A magyar nép neve és a magyar király czíme a középkori latinságban, „Magyar Nyelv” 1918, t. 14, s. 64–67.

Hóman B., A magyar nép neve és a magyar király czíme a középkori latinságban, [w:] B. Hóman, Történetírás és forráskirtika, Budapest 1938, s. 191–250.

Hóman B., A magyar nép neve és a magyar király czíme a középkori latinságban, [w:] B. Hóman, Történetírás és forráskritika, t. 1, Máriabesenyő–Gödöllő 2003 (Historia incognita. Ser. 1: Történettudomány, t. 6: Hóman Bálint munkái, t. 2), s. 183–237.

Horváth J. (ifj.), Árpád-kori latinnyelvű irodalmunk stílusproblémái, Budapest 1954.

Hungarika-anyagot őrző külföldi könyvtárak címjegyzéke / Liste der ausländischen Bibliotheken, in denen sich Hungarica-Material befindet, t. 1: Ausztria-Österreich, oprac. I. Kovács, Faragó Lászlóné, Budapest 1990.

Huschner W., Transalpine Kommunikation im Mittelalter. Diplomatische, kulturelle und politische Wechselwirkungen zwischen Italien und dem nordalpinen Reich (9.–11. Jahrhundert), t. 1, Hannover 2003 (Monumenta Germaniae Historica. Schriften, t. 52).

Ikas W.-V., Martinus Polonus‘ Chronicle of the Popes and Emperors: a Medieval Best-Seller and its Neglected Influence on Medieval English Chroniclers, „English Historical Review” 2001, t. 116, nr 466, s. 327–341.

Ikas W.-V., Neue Handschriftenfunde zum Chronicon pontificum et imperatorum des Martin von Troppau, „Deutsches Archiv für Erforschung des Mittelalters” 2002, t. 58, s. 521–537.

Ikas W.-V., Martin von Troppau (Martinus Polonus), O.P. († 1278) in England. Überlieferungs- und wirkungsgeschichtliche Studien zu dessen Papst- und Kaiserchronik, Wiesbaden 2002 (Wissensliteratur im Mittelalter. Schriften des Sonderfoschungsbereichs 226 Würzburg/Eichstätt).

Implom L., Adatok a Szent Domonkos-rend magyarországi rendtartományának történetéhez. A rendtartomány alapításától 1526-ig, Vasvár 2017 (Magyar Domonkos Rendtörténet, t. 1).

Kaliszuk J., Rekonstrukcja księgozbioru zniszczonego: przykład przedwojennego zbioru średniowiecznych rękopisów łacińskich Biblioteki Narodowej, [w:] De nuptiis Philologiae et libri manuscripti, czyli co nowego mówią rękopisy. Zbiór studiów, red. P. 47–64.

Kaliszuk J., Wiele żywotów średniowiecznej książki rękopiśmiennej, [w:] Codices et fragmenta. Średniowieczny kodeks rękopiśmienny w aspekcie historycznego trwania, red. M. Jakubek-Raczkowska, M. Czyżak, Toruń 2024 (Studia nad skryptorium i spuścizną rękopiśmienną średniowiecza, t. 4), s. 11–24.

Karácsonyi J., A hamis, hibáskeltű és keltezetlen oklevelek jegyzéke 1400-ig. [A Történelmi Tár 1908. évi számában megjelent „Pótlások...“ – kal kiegészítve], red. L. Koszta, Szeged 1988 [reprint].

Kardos T., A pécsi Egyetemi Beszédek és a humanizmus, [w:] Jubileumi tanulmányok, t. 1: A pécsi egyetem történetéből, red. A. Csizmadia, Pécs 1967, s. 129–162.

Katičić R., Toma Archiđakon i njegovo djelo, [w:] Toma Arhiđakon. Historia Salonitana. Povijest salonitanskih i splitskih prvoscvećenika, wstęp, wyd., tłum. O. Perić, kom. M. Matijević Sokol, wraz ze studium autorstwa R. Katičić’a Toma Archiđakon i njegovo djelo, Split 2003, s. 329– 440.

Kerny T., Szent László tisztelete és középkori ikonográfiája, [w:] B.J. Hankovszky OP, T. Kerny, Z. Móser, Ave rex Ladislaus, Budapest 2000, s. 30–42.

Kerny T., László király ikonográfiája, [w:] Magyar művelődéstörténeti lexikon. Középkor és kora újkor, t. 6: Kolostorhálózat-Lestyán, red. P. Kőszeghy, Budapest 2006, s. 411–453.

Kertész B., A 14. századi magyarországi krónika-szerkesztmények utóélete a késő középkorban, „Századok” 2016, t. 150, nr 2, s. 473–499.

Kertész B., A turul-monda Laskai Osvát egyik Szent István-napi prédikációjában, „Magyar Könyvszemle” 2004, t. 120, nr 4, s. 374–384.

Kertész B., Középkori krónikáink és legendáink használatának problémája Laskai Osvát prédikációiban, [w:] Plaustrum saeculi. Tanulmányok régi prédikációirodalmunkról, [t. 1], red. I. Bárczi, Budapest 2004, s. 71–81.

Kertész B., Középkori krónikáink és legendáink használatának problémája Laskai Osvát prédikációiban, http://sermones.elte.hu/?az=315tan_plaus_kebalazs [dostęp 3.11.2023].

Kertész B., Krónikaszövegek Laskai Osvát prádikációiban, [w:] A ferences lelkiség hatása az újkori Közép-Európa történetére és kultúrájára, t. 2, red. S. Őze, N. Medgyesy-Schmikli, Piliscsaba-Budapest 2005, s. 669–684.

Kertész B., Laskai Osvát a magyarok pannóniai bejöveteléről. Anonymus gestájának útóéletéhez, „Magyar Könyvszemle” 2005, t. 121, nr 4, s. 373–384.

Kertész B., Laskai Osvát a magyarok pannóniai bejöveteléről. Anonymus gestájának útóéletéhez, https://sermones.elte.hu/?az=328tan_plaus_kbalazs [dostęp 3.11.2023].

Kertész B., Laskai Osvát és a Karthuzi Névtelen magyarországi forrásairól. Feltételezett elbeszélő művek használátának problémája, „Századok” 2008, t. 14, nr 2, s. 474–490.

Kertész B., The Afterlife of the Fourteenth-Century Chronicle Compositions, [w:] Studies on the Illuminated Chronicle, red. J.M. Bak, L. Veszprémy, Budapest 2018 (Central European Medieval Texts. Subsidia, t. 1), s. 181–198.

Kertész B., The Hungarian Friars Minor (Franciscan Observants) in the Late Middle Ages: Pelbart de Temesvár and Oswald de Lasko, [w:] Infima aetas Pannonica. Studies in Late Medieval Hungarian History, Red. P.E. Kovács, K. Szovák, Budapest 2009, s. 60–78.

Kienzle B.M., Introduction, [w:] The Sermon, red. B.M. Kienzle, Turnhout 2000 (Typologie des Sources du Moyen Âge Occidental, z. 81–83), s. 143–174.

Kindermann U., Einführung in die lateinische Literatur des mittelalterlichen Europa, Turnhout 1998.

Klaniczay G., Źródła, formy i dziedzictwo sakralnego charakteru godności królewskiej w Europie, tłum. L. Jurek, [w:] Świat średniowiecza. Studia ofiarowane Profesorowi Henrykowi Samsonowiczowi, red. A. Bartosiewicz i in., Warszawa 2010, s. 552–561.

Klaniczay T., Megoldott és megoldatlan kérdések az első magyar egyetem körül, [w:] T. Klaniczay, Hagyományok ébresztése, Budapest 1976, s. 156–165.

Kleinschmidt E., Literarische Rezeption und Geschichte. Zur Wirkungsgeschichte von Wolframs ‚Willehalm‘ im Spätmittelalter, „Deutsche Vierteljahrsschrift für Literaturwissenschaft und Geistesgeschichte” 1974, t. 48, z. 4, s. 585–649.

Kódexek és nyomtatott könyvek Magyarországon 1526 előtt, t. 1: Fönnmaradt kötetek A–J; t. 2: Fönnmaradt kötetek K–Z; t. 3: Adatok elveszett kötetekről, oprac. Cs. Csapodi, K. Csapodiné-Gárdonyi, Budapest 1988–1994 (A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának Közleményei / Publicationes Bibliothecae Academiae Scientiarum Hungaricae, S.n.: Bibliotheca Hungarica, t. 23 (98); t. 31 (106), t. 33 (108)).

Koppitz H.-J., Fragen der Verbreitung von Handschriften und Frühdrucken im 15. Jahrhundert, [w:] Buch und Text im 15. Jahrhundert / Book and text in the Fifteenth Century.

Arbeitsgespräch in der Herzog August Bibliothek Wolfenbüttel vom 1. bis 3. März 1978 / Proceedings of a Conference held in the Herzog August Bibliothek Wolfenbüttel, March 1–3, 1978. Vorträge, red. L. Hellinga, H. Härtel, Hamburg 1981 (Wolfenbütteler Abhandlungen zur Renaissanceforschung, t. 2), s. 179–188.

Körmendi T., Az 1196–1235 közötti magyar történelem nyugati forrásainak kritikája, Budapest 2019 (Magyar Történelmi Emlékek. Értekezések / Monumenta Hungariae Historica. Dissertationes).

Kristó Gy., Árpádok, [w:] Korai magyar történeti lexikon (9.–14. század), red. Gy. Kristó, P. Engel, F. Makk, Budapest 1994, s. 62–65.

Kristó Gy., A nagyobbik és a Hartvik-féle István legenda szövegkapcsolatához, „Acta Universitatis Szegedienensis de Attila József Nominatae”. „Acta Historica” 1990, t. 90, s. 43–62.

Kristó Gy., A történeti irodalom Magyarországon a kezdetektől 1241-ig, Budapest 1994 (Irodalomtörténeti füzetek, nr 135).

Kristó Gy., Magyar historiográfia I. Történetírás a középkori Magyarországon, Budapest 2002 (A Történettudomány Kézikönyve).

Kristó Gy., V. István, [w:] Korai magyar történeti lexikon (9.–14. század), red. Gy. Kristó, P. Engel, F. Makk, Budapest 1994, s. 294.

Kristó Gy., Makk F., Az Árpád-ház uralkodói, [Budapest] 1995.

Kulcsár P., A magyar ősmonda Anonymus előtt, „Irodalomtörténeti Közlemények” 1987–1988, t. 91–92, nr 5–6, s. 523–545.

László Gy., A honfoglaló magyarok művészete Erdélyben, Kolozsvár 1943.

László Gy., A Szent László-legenda középkori falképei, Budapest 1993 (Tájak-Korok-Múzeumok Könyvtára, nr 4).

Langosch K., i in., Geschichte der Textüberlieferung der antiken und mittelalterlichen Literatur, t. 2: Überlieferungsgeschichte der mittelalterlichen Literatur, Zürich 1964.

Longère J.P., Predigt. Ursprünge und Recht, [w:] Lexikon des Mittelalters, red. G. Avella-Widhalm i in., t. 7: Planudes bis Stadt (Rus’), München 1999, kol. 171–174.

Ludwig D., Bela (1), [w:] Glossar zur frühmittelalterlichen Geschichte im östlichen Europa. Ser. A: Lateinische Namen bis 900, t. 1: Aba–Bela, red. J. Ferluga i in, Wiesbaden 1977, s. 351–352.

Lukács Zs., A Szent László legenda a középkori magyar falképfestészetben, [w:] Athleta patriae. Tanulmányok Szent László történetéhez, red. L. Mezey, Budapest 1980, s. 161–185.

Macartney C.A., The Medieval Hungarian Historians. A Critical and Analytical Guide, Cambridge 1953.

Madas E., A „pécsi egyetemi beszédek”, „Buksz. Budapesti Könyvszemle” 1996, t. 8, nr 4, s. 415–419.

Madas E., A kolduló rendi prédikációirodalom kibontakozása Magyarországon 1275–1300: A „Pécsi egyetemi beszédek”, [w:] A magyar irodalom történetei. A kezdetektől 1800-ig, red. L. Jankovits i in., Budapest 2008, s. 78–89.

Madas E., A prédikáció szerepe és átalakulása a 13. században, „Vigilia” 2000, t. 65, nr 2, s. 105–108.

Madas E., Die heiligen ungarischen Könige in zisterziensischen Legendarien am Ende des 12. bis Anfang des 13. Jahrhunderts, [w:] Zisterziensersisches Schreiben im Mittelalter – Das Skriptoriumn der Reiner Mönche. Beiträge der Internationalen Tagung im Zisterzienserstift Rein, Mai 2003, red. A. Schwob, K. Kranich-Hofbaur, Bern-Berlin-Bruxelles 2005 (Jahrbuch für Internationale Germanistik, t. 71), s. 219–229.

Madas E., Középkori prédikációirodalmunk történetéból. A kezdetektől a XIV. század végéig, Debrecen 2002 (Csokonai Universitas Könyvtár, t. 25), s. 132–196.

Madas E., Laskai Osvát, [w:] Magyar művelődéstörténeti lexikon. Középkor és kora újkor, t. 6: kolostorhálózat-Lestyán, red. P. Kőszeghy, Budapest 2006, s. 399.

Madas E., Temesvári Pelbárt, [w:] Magyar művelődéstörténeti lexikon. Középkor és kora újkor, t. 11: Széchényi-teuton lovagrend, red. P. Kőszeghy, Budapest 2011, s. 431–432.

Madas E., Temesvári Pelbárt, [w:] Új magyar irodalmi lexikon, red. L. Péter, t. 3: P–Zs, Budapest 2000, s. 2232–2233.

Madas E., A „Pécsi egyetemi beszédek”, [w:] A könyv- és könyvtárkultúra ezer éve Baranyában. Tanulmányok, red. M. Boda i in., Pécs 2000, s. 19–28.

Madas E., Studium summae veritatis (Über die Fünfkirchner Universitätspredigten), [w:] Die ungarische Universitätsgründung und Europa, red. M. Font, L. Szögi, Pécs 2001, s. 51–58.

Madas E., Un genre littéraire: la prédication. Réalité hongroise et contexte européen, [w:] Les Hongrois et l‘Europe: conquête et intégration, red. S. Csernus, K. Korompay, tłum. Ch. Philippe i in., Paris–Szeged 1999 (Publications de l‘Institut Hongrois de Paris), s. 394–410.

Madas E., Zur Geschichte der Dominikanerperdigt im Ungarn des 13.–14. Jahrhunderts, [w:] „swer sînen vriunt behaltet, das ist lobelîch”. Festschrift für András Vizkelety zum 70. Geburtstag, red. M. Nagy i in., Piliscsaba–Budapest 2001, s. 143–156.

Madas E., Monok I., A könyvkultúra Magyarországon a kezedetktől 1730-ig, [Budapest 1998]

Madzsar I., Szent Imre herceg legendája, „Századok” 1931, t. 65, s. 35–61.

Makk F., II. István, [w:] Korai magyar történeti lexikon (9.–14. század), red. Gy. Kristó, P. Engel, F. Makk, Budapest 1994, s. 292–293.

Makk F., III. István, [w:] Korai magyar történeti lexikon (9.–14. század), red. Gy. Kristó, P. Engel, F. Makk, Budapest 1994, s. 293.

Makk F., IV. István, [w:] Korai magyar történeti lexikon (9–14. század), red. Gy. Kristó, P. Engel, F. Makk, Budapest 1994, s. 293–294.

Mályusz E., A Thuróczy-krónika és forrásai, Budapest 1967.

Mályusz E., Krónika-problémák, „Századok” 1966, t. 100, s. 713–762.

Mályusz E., Krónika-problémák, [w:] E. Mályusz, Klió szolgálatában. Válogatott történelmi tanulmányok, wyd. I. Soós, Budapest 2003 (Társadalom és Művelődéstörténeti tanulmányok, t. 30), s. 231–278.

Manikowska H., Gacka D., Hagiografia a historyczność, czyli o historii w hagiografii i hagiografii w służbie historii, [w:] Przeszłość w kulturze średniowiecznej Polski, t. 1, red. J. Banaszkiewicz, A. Dąbrówka, P. Węcowski, Warszawa 2018, s. 657–748.

Matijević-Sokol M., Archdeacon Thomas of Split (1200–1268) – a Source of Early Croatian History, „Review of Croatian History” 2007, t. 3, nr 1, s. 251–269.

Matijević-Sokol M., Toma Arhiđakon i njegovo djelo. Rano doba hrvatske povijesti, Jastrebarsko 2002 (Knjižnica hrvatske povijesti i kulture, nr 3).

Matijević-Sokol M., Toma Arhiđakon Splićanin (1200.–1268.). Nacrt za jedan portret, „Povijesni prilozi” 1996, t. 14, s. 117–135.

Matijević-Sokol M., Toma Arhiđakon Splićanin (1200.–1268.). Nacrt za jedan portret, [w:] M. Matijević-Sokol, Studia mediaevalia selecta. Rasprave i prinosi iz hrvatske srednjovjekovne povijesti, Zagreb 2020, s. 109–125.

McKitterick R., The Carolingians and the Written Word, Cambridge-New York-Melbourne 1989.

McKitterick R., Carolingian Book Production: Some Problems, „The Library” 1990, ser. 6, t. 12, nr 1, s. 1–33.

McKitterick R., Script and Book Production, [w:] Carolingian Culture: Emulation and Innovation, ed. R. McKitterick, Cambridge-New York-Oakleigh 1994, s. 221–247.

Medieval Libraries of Great Britain. A List of Surviving Books, ed. N.R. Ker, London 1964 (Royal Historical Society Guides and Handbooks, nr 3).

Medieval Libraries of Great Britain. A list of Surviving Books. Supplement, ed. N.R. Ker, A.G. Watson, London 1987 (Royal Historical Society Guides and Handbooks, nr 15).

Mezey L., A hazai legrégibb könyvtörténet új forrásterülete, „Könyvtári Figyelő” 1975, t. 21, s. 303–308.

Mezey L., Fragmenta codicum. Egy új forrásterület feltárása (1974. január–1975. július), „A Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Irodalomtudományok Osztályának Közleményei” 1978, t. 30, nr 1–2, s. 65–90.

Mierau H.J., Die lateinischen Papst-Kaiser Chroniken des Spätmittelalters, [w:] Handbuch Chroniken des Mittelalters, red. G. Wolf, N.H. Ott, Berlin-Boston 2016, s. 105–125.

Mikó G., Élt-e valaha Szent István fia, Ottó herceg. Egy ismeretlen 15. századi krónika tanúskodása, „Történelmi Szemle“ 2013, nr 1, s. 1–22.

Mikó G., Mátyás király „krónikás könyve” egy 16. századbeli törvénygyűjtemény margóján. Megjegyzések a Thuróczy-kódex történetéhez, [w:] Tiszteletkör. Történeti tanulmányok Draskóczy István egyetemi tanár 60. születésnapjára, red. G. Mikó, B. Péterfi, A. Vadas, Budapest 2012, s. 573–586.

Mrozowicz W., Spychała L., Tradycja o królach węgierskich we wrocławskiej kompilacji kronikarskiej ze schyłku średniowiecza, [w:] Dux, milites et clerici, mercatores et scriptores... Z badań nad dziejami elit w średniowieczu i dobie nowożytnej, red. M. Goliński, S. Rosik, Wrocław 2021 (Scripta Historica Medievalia, t. 6), s. 101–131.

Neddermeyer U., Möglichkeiten und Grenzen einer quantitativen Bestimmung der Buchproduktion im Spätmittelalter, „Gazette du livre médiéval” 1998, nr 26, s. 23–32.

Neddermeyer U., Von der Handschift zum gedruckten Buch. Schriftlichkeit und Interesse im Mittelalter und in der frühen Neuzeit. Quantitative und qualitative Aspekte, t. 1: Text, Wiesbaden 1998 (Buchwissenchaftliche Beiträge aus dem Deutschen Bucharchiv München, t. 61).

Neumann F., Literarhistorische Proportionen. Gedanken zu „Arbeitshypothesen” von Gerhard Eis, „Beiträge zur Geschichte der deutschen Sprache und Literatur” (Tübingen) 1964, t. 86, s. 83–106.

Ott N., Attila, [w:] Glossar zur frühmittelalterlichen Geschichte im östlichen Europa. Ser. A: Lateinische Namen bis 900, t. 1: Aba–Bela, red. J. Ferluga i in., Wiesbaden 1977, s. 158–180.

Ott N., Bleda, [w:] Glossar zur frühmittelalterlichen Geschichte im östlichen Europa. Ser. A: Lateinische Namen bis 900, t. 2: Belaa–Carolus (Magnus). Nachträge, red. J. Ferluga i in., Wiesbaden 1978, s. 41–47.

Ott N.H., Johannes de Utino, [w:] Die deutsche Literatur des Mittelalters. Verfasserlexikon, t. 4: Hildegard von Hürnhein–Koburger, Heinrich, red. K. Ruh i in., Berlin–New York 2010, kol. 785–788; t. 11: Nachträge und Korrekturen, red. B. Wachinger i in., Berlin–New York 2010, kol. 801–803.

Petrovics E., A pécsi egyetemi beszédgyűjtemény (a müncheni kódex), [w:] Jubileumi tanulmányok, t. 1: A pécsi egyetem történetéből, red. A. Csizmadia, Pécs 1967, s. 163–223.

Pommerol M.-H. Jullien de, La bibliothèque de Boniface VIII, [w:] Libri, lettori e biblioteche dell‘Italia medievale (secoli IX–XV). Fonti, testi, utilizzazione del libro. Atti della Tavola rotunda italo-francese (Roma 7–8 marzo 1997), red. G. Lombardi, D. Nebbiai Dalla Guarda, Paris-Roma 2000, s. 487–506.

Querét-Podesta A., La prologue de la Vie de Saint Emeric du manuscrit 1944/II de l’Ossolineum de Wrocław et la diffusion des chroniques médiévales hongroises en Pologne, [w:] Mundus et litterae. Studia ofiarowane Profesorowi Wojciechowi Mrozowiczowi w sześćdziesiątą piątą rocznicę urodzin, red. M. Goliński, S. Rosik, Wrocław 2023, s. 145–155.

Rókay P., Krónikatanulnányok, Debrecen 1999.

Schieffer R., Zur Dimension der Überlieferung bei der Erforschung narrativer Quellen des Mittelalters, [w:] Von Fakten und Fiktionen. Mittelalterliche Geschichtsdarstellungen und ihre kritische Aufarbeitung, red. J. Laudage, Köln-Weimar-Wien 2003 (Europäische Geschichtsdarstellungen, t. 1), s. 63–77.

Schirok B., Parzivalrezeption im Mittelalter, Darmstadt 1982 (Erträge der Forschung, t. 174).

Scriptores Ordinis Praedicatorum Medii Aevi, t. 3: I–S, oprac. Th. Kaepelli, Romae 1980.

Šegvić K., Toma Splićanin, državnik i pisac, 1200.–1268. Njegov život i njegovo djelo, Zagreb 1927.

Soszyński J., Kronika Marcina Polaka i jej średniowieczna tradycja rękopiśmienna w Polsce, Warszawa 1995 (Studia Copernicana, t. 34).

Soszyński J., Sacerdotium –– imperium – studium. Władze uniwersalne w późnośredniowiecznych kronikach martyniańskich, Warszawa 2006.

Spychała L., Chronicon Knauzianum, [w:] Encyclopedia of the Medieval Chronicle, t. 1: A–I, red. G. Dunphy i in., Leiden-Boston 2010, s. 356–357.

Spychała L., Chronicon Monacense, [w:] Encyclopedia of the Medieval Chronicle, t. 1: A–I, red. G. Dunphy i in., Leiden-Boston 2010, s. 370–371.

Spychała L., «Dux Attila» i «Stephanus [...] primus rex Hungarorum». Uwagi na marginesie problematyki źródeł i metody pracy autora historii biskupów Salony i Splitu, [w:] Mundus et litterae. Studia ofiarowane Profesorowi Wojciechowi Mrozowiczowi w sześćdziesiątą piątą rocznicę urodzin, red. M. Goliński, S. Rosik, Wrocław 2023, s. 115–143.

Spychała L., Węgrzy jako «pars aliqua gentis Massagetum». Ślady późnoantycznej i wczesnośredniowiecznej uczoności w dziele Tomasza archidiakona Splitu, cz. 2/2, „Studia Antiquitatis et Medii Aevi Incohantis” 2024, t. 9, s. 110–173.

Stredoveké latinské kódexy v slovenských knižnicach / Codices Latini medii aevi bibliothecarum Slovaciae, oprac. J. Sopko, Martin 1981 (Stredoveké kódexy Slovenskej Proveniencie / Codices Medii Aevi, qui in Bibliothecis Slovaciae asservantur ac olim asservabantur, t. 1).

Stutzmann D., Auteurs, genres, date de rédaction: comment étudier les facteurs de succès pour les oeuvres recensées dans la base FAMA, [w:] Succès des textes latins dans l’Occident médiéval. Approche méthodologique autour du projet FAMA. Études réunies par P. Bourgain, F. Siri, Paris 2020 (Études et recontres de l’École des chartes, t. 59), s. 13–49.

Szabados Gy., A magyar történelem kezdeteiről. Az előidő-szemlélet hangsúlyváltásai a XV–XVIII. században, Budapest 2006.

Szabó G.F., A vám a középkori magyar helységnevekben, „Névtani Értesítő” 1999, t. 36, s. 59–65.

Szelestei N.L., A seitzi legendárium Szent István-legendája, „Magyar Könyvszemle” 1991, t. 107, nr 1–2, s. 1–19.

Szentpétery I., Szent István király oklevelei, [w:] Emlékkönyv Szent István király halálának kilencszázadik évfordulóján, t. 2, red. J. Serédi, Budapest 1938, s. 145–146.

Szentpétery I., Szent István király oklevelei, [w:] Emlékkönyv Szent István király halálának kilencszázadik évfordulóján, red. J. Serédi, Budapest 1988, s. 325–394.

Szovák K., Legenda Sancti Emerici ducis. (Szent Imre herceg legendája), [w:] Scriptores rerum Hungaricarum tempore ducum regumque stirpis Arpadianae gestarum, t. 2, red. E. Szentpétery, Budapest 1999, s. 777–779.

Szovák K., Stephani regis maior et minor, atque Legenda ab Hartvico episcopo conscripta (Szent István kisebb és nagyobb legendája valamint a Hartvik püspök által írt legenda), [w:] Scriptores rerum Hungaricarum tempore ducum regumque stirpis Arpadianae gestarum, t. 2, red. E. Szentpétery, Budapest 1999, s. 771–776.

Thoroczkay G., A Hartvik-legenda a XIX-XX. századi történetirásban, „Fons” 2003, t. 10, nr 1, s. 21–64.

Thoroczkay G., A Hartvik-legenda a XIX–XX. századi történetírásban (históriográfiai áttekintés), [w:] G. Thoroczkay, Írások az Árpád-korról. Történeti és historiográfiai tanulmányok, Budapest 2009 (TDI–Könyvek, t. 9), s. 171–214.

Thoroczkay G., Szent István okleveleiről, „Századok” 2009, t. 143, nr 6, s. 1385–1421.

Thoroczkay G., Szent István okleveleiről, [w:] G. Thoroczkay, Ismeretlen Árpád-kor. Püspökök, legendák, krónikák, Budapest 2016, s. 45–78.

Thoroczkay G., Szent István pannonhalmi oklevelének historiográfiája, [w:] Mons Sacer 996–1996. Pannonhalma 1000 éve, t. 1, red. I. Takács, K. Szovák, M. Monostori, Pannonhalma 1996, s. 90–109.

Thoroczkay G., Szent István pannonhalmi oklevelének historiográfiája, [w:] Szent István és az államalapítás, red. L. Veszprémy, Budapest 2002 (Nemzet és Emlékezet), s. 237–263.

Timkovics P., A „pécsi egyetemi beszédek” szellemi háttere, „Irodalomtörténeti Közlemények” 1979, t. 83, nr 1, s. 1–14.

Tóth S., Magyar és lengyel Imre-legendák, Szeged 1962 (Acta Universitatis Szegediensis. Acta Historica, t. 40).

Török J., Szent Imre a történelmi kutatások világánál, [w:] Doctor et apostol. Szent István-tanulmányok, red. J. Török, Budapest 1994 (Studia Theologica Budapestinensia. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának Sorozata, t. 10), s. 199–211.

Tringli I., Idoneitas, [w:] Korai magyar történeti lexikon (9.–14. század), red. Gy. Kristó, P. Engel, F. Makk, Budapest 1994, s. 278.

Tringli I., Legitimitás, [w:] Korai magyar történeti lexikon (9.–14. század), red. Gy. Kristó, P. Engel, F. Makk, Budapest 1994, s. 401.

Új magyar életrajzi lexikon, t. 4: L–Ö; t. 6: Sz–Zs, red. L. Markó, Budapest 2002–2007.

Van den Abeele B., La fauconnerie au Moyen Age. Connaissance, affaitage et medecine des oiseaux de chasse d‘apres les traites latines, [Paris] 1994 (Collection „Sapience”).

Vargha D., Költői szépségek Szent Imre őslegendájában, „Győri Szemle” 1933, t. 4, s. 43–51, 79–92.

Veszprémy L., „Történetünk küllőibe merész kézzelbele markolta”. Gentilis bíboros magyarországi olvasmányaihoz, „Ars Hungarica” 2013, t. 39, nr 1, s. 230–235.

Veszprémy L., A magyar őstörténet és a honfoglalás a középkori magyar krónikákban, [w:] Csodaszarvas. Őstörténet, vallás és néphagyomány, t. 1, red. Á. Molnár, Budapest 2005, s. 97–116.

Veszprémy L., Drági Tamás vilákrónikája, [w:] Magyar művelődéstörténeti lexikon. Középkor és kora újkor, t. 2: Calcagnini–Falkoner, red. P. Kőszeghy, Budapest 2004, s. 250.

Veszprémy L., Egy késő középkori világkrónika a Mátyás-kori historiográfiában. Johannes de Utino latin nyelvű krónikájának hazai recepciója, „Századok” 2010, t. 144, nr 2, s. 465–484.

Veszprémy L., Martin von Troppau in der ungarischen Historiographie des Mittelalters, [w:] Die Anfänge des Schrifttums in Oberschlesien bis zum Frühhumanismus, red. G. Kosellek, Frankfurt am Main 1997 (Tagungsberichte der Stiftung Haus Oberschlesien, t. 7), s. 225–236.

Veszprémy L., Nyugati források a 9. századi Pannoniáról, [w:] A honfoglaláskor írott forrásai, red. L. Kovács, L. Veszprémy, Budapest 1996 (A honfoglalásról sok szemmel, t. 2), s. 153–162.

Veszprémy L., Pannonia, [w:] Korai magyar történeti lexikon (9.–14. század), red. Gy. Kristó, P. Engel, F. Makk, Budapest 1994, s. 526.

Veszprémy L., Relatio fratris Ricardi. (Riccardus testvér jelentése), [w:] Scriptores rerum Hungaricarum tempore ducum regumque stirpis Arpadianae gestarum, t. 2, red. E. Szentpétery, Budapest 1999, s. 786–787.

Veszprémy L., Royal Saints in Hungarian Chronicles, Legends and Liturgy, [w:] The Making of Christian Myths in the Periphery of Latin Christendom (c. 1000–1300), red. L.B. Mortensen, Copenhagen 2006, s. 217–245.

Veszprémy L., Szent István, a térítő a hazai krónikás hagyományban, [w:] „Hol vagy, István király ?” A Szent István-hagyomány évszázadai, red. S. Bene, Budapest 2006, s. 28–38.

Veszprémy L., Történetírás és történetírók az Árpád-kori Magyarországon (XI–XIII. század közepe) / History Writing and Historians in Hungary during the Reign of the Arpad Dynasty (Eleventh–Mid Thirteenth Century), Budapest 2019 (Rerum Fides. t. 2).

Veszprémy L., Troppaui Márton (Martin von Troppau) a középkori magyar historiográfiában, „Századok” 1996, t. 130, nr 4, s. 978–985.

Vizkelety A., Drági Tamás, [w:] Magyar művelődéstörténeti lexikon. Középkor és kora újkor, t. 2: Calcagnini-Falkoner, red. P. Kőszeghy, Budapest 2004, s. 249–250.

Vizkelety A., Johannes de Utino világkrónikája későbbi kiegészítésekkel, magyar krónikafüggelékkel, [w:] Kódexek a középkori Magyarországon. Kiállítás az Országos Széchényi Könyvtárban, Budapest, Budavári palota 1985. november 12–1986. február 28, red. A. Vizkelety, Budapest 1985, nr 144, s. 144.

Vizkelety A., Scriptor – redactor – auctor, [w:] Le statut du scripteur au Moyen Age. Actes du XIIe colloque scientifique du Comité international de paléographie latine (Cluny, 17–20 juillet 1998), red. M.-C. Hubert, E. Poulle, M.C. Smith, Paris 2000 (Matériaux pour l’Histoire, t. 2), s. 145–150.

Vizkelety A., Szent Imre herceg legendája, [w:] Kódexek a középkori Magyarországon. Kiállítás az Országos Széchényi Könyvtárban, Budapest, Budavári palota 1985. november 12–1986. február 28, red. A. Vizkelety, Budapest 1985, nr 18, s. 86–87.

Vizkelety A., Zur Überlieferung der Weltchronik des Johannes de Utino, [w:] De captu lectoris. Wirkungen des Buches im 15. und 16. Jahrhundert, dargestellt an ausgewählten Handschriften und Drucken, red. W. Milde, W. Schuder, Berlin-New York 1988, s. 289–309.

Vizkelety A., Zur Überlieferung der Weltchronik des Johannes de Utino, [w:] A. Vizkelety, Ad fontes. Válogatott tanulmányok / Ausgewählte Schriften. Ünnepi kötet Vizkelety András 80. születésnapjára / Festgabe für András Vizkelety zum 80. Geburtstag, red. K. Berzeviczy i in., Budapest 2011, s. 285–305.

Weigand R., Vincenz von Beauvais. Scholastische Universalchronistik als Quelle volkssprachiger Geschichtsschreibung, Hildesheim-Zürich-New York 1991 (Germanistische Texte und Studien, t. 36).

Weisz B., A királyketteje és az ispán harmada. Vámok és vámszedés Magyarországon a középkor első felében, Budapest 2013 (MTE Adattárak / MHH Elenchi).

Wijsman H., Manuscrits illustrés dans les Pays-Bas bourguignons. Quelques remarques quantitatives, „Gazette du livre médiéval” 2003, nr 43, s. 23–33.

Wójcik D., Dominikanin Marcin Polak – autor kolekcji kazań „De tempore et de sanctis”, „Przegląd Tomistyczny” 2003, t. 9, s. 255–279.

Worm A., Iohannes de Utino, [w:] Encyclopedia of the Medieval Chronicle, t. 1: A–I, red. G. Dunphy i in., Leiden-Boston 2010, s. 876–878.

Zalán M., Árpád-kori magyar vonazkozású kéziratok az osztrák kolostorok kézirattárában, „Pannonhalmi Szemle” 1926, t. 1, nr 1, s. 46–62.